This sour and melancholic film recalls a few days of a forty-year-old woman in a crisis. Teréz is always disciplined but feels depressed and aimless after her divorce.

A film egy negyvenéves asszony lelki válságának néhány napját idézi fel. A mindig fegyelmezett Teréz válása után bezárul: levertséget, céltalanságot érez. Kapcsolatait hirtelen üresnek találja, annak ellenére, hogy fia, anyja és barátnője megértően támogatják. Öngúnnyal szemléli elnéző környezetét és lázadó kitöréseit. Hosszú szipkás, vörös ruhás, parókás hölgyet alakít, ám maga is ironizál ezen a látszat-stabilitáson. Tapintatosan elutasítja a házbeli kamasz fiú szerelmét, de nemsokára támaszt talál ellenszenvesnek tartott munkahelyi főnöke feltárulkozó őszinteségében.